A Balatontól 2,4 km-re D-re fekvõ Pusztatoronyi dûlõ kiemelkedõ dombjáról már az 1800-as évek végétõl ismertek római és középkori leletek. A domb tetején lévõ toronyra emlékeztetõ rommaradvány a II. világháborúban katonai lõállásként is szerepelt. 1965-ben még jól látszott a megmaradt 1,3 m magas és 5,4 m hosszú és a hozzá L alakban csatlakozó 2,3 m -es falmaradvány. 1972-ben a DRV víztározót emelt a romtól K-re és ekkor csontvázakat találtak. 1982. áprilisában a megmaradt falaktól D-re úgy 150 m-re egy négyzetméternyi területen szétszóródott és megközelítõleg 6500 kisezüst dénár, illetõleg nagyobb garas és lengyel monetta került elõ szõlõültetés közben. Friedrich György a November 7 Mgtsz akkori fõágazat vezetõje jelentette be a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumhoz a nagyobb korsóban elrejtett kincsleletet. Egy bõrzacskóban ezüst hajkarikák, ezüst gyûrûk (köztük egy monogramos pecsétgyûrû), valamint a sárkányos díszû ruhakapcsok, csüngõvel, karikán, valamint arany, ékköves fejdísz kerültek elõ. A pénzek a XVI. század elejétõl a század végéig keltezõdtek. Az M. Hrotkó Zsuzsannával folytatott leletmentésünket 1983 nyarán a rom környékének a teljes feltárása követte. Ennek során kiderült, hogy a kõbõl készült téglalap alakú toronyhoz délrõl egy kétosztású helyiség csatlakozott. Innen nyílt a NyK-i irányú, 20m hosszú és 6 m széles, félköríves szentéllyel záródó templom. Ennek délen egy kis téglalap alakú tornya is volt. Körben, egészen a 35 m hosszú domb lábáig a temetõ sírjai találhatóak. Alul egy hat méter széles és három méter mély árok (sánc) húzódott.
A leletek alapján a XI. századtól meglévõ templom és temetõ a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. A színes vakolattal ellátott templomot a XIV-XV. században átépítették: támpillérekkel látták el és gótikus stílusban átboltozták. A rá vonatkozó elsõ forrásadatok (1332-34) szerint Péter nevû papja 70-70 kisdénárt, vagyis többet fizetett, mint Fok vagy Töreki Szent Péter egyháza. Az egyházban és körülötte is sûrûn egymás mellé és fölé is, temetkeztek. A korai S végû hajkarikás sírok mellett különlegesen szép XIV-XV. századi mellékletekkel látták el a halottakat. A Szent Király, István szabadjai építhették Szent Mihály, azaz a veszprémi püspöki székesegyház szentjének tiszteletére. 1370-ben szerepeltek a nobiles Zabady, vagyis a Szabadiból való nemesek, még az igazi szabadok ivadékai. Veszprém környékén több Szabadi nevû faluról is tudunk. Ezek szinte mind a Koppány és István által 997-ben Veszprém környékén vívott nagy ütközet környékén találhatók. A pusztatoronyi templom Szent István korához is köthetõ, de egyelõre még csak a föld alatt megõrzött mûemlék

Dr. Magyar Kálmán régész-fõtanácsos / Kaposvár /