(MTI 2002. 09. 03.)

Siómaros lakói állítottak legelõször szobrot a világon Kossuth Lajosnak. Nem tudni a helybeliek nagy igyekezetének okát, hiszen a jeles politikust semmilyen szál nem kötötte ide, s a település sem játszott különösebb szerepet az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Nyilván, hazafiaság vezérelte tettüket, amikor 1894. július 1-jén leleplezték a mellszobrot. (MTI - Press)

Hírek a szoborról:

A Kossuth szobor Siómaros fõterén áll, ahol szeptember 6-8. között a kétszáz éve született államférfira emlékeznek. A rendezvény fõszervezõje a balatonszabadi Kossuth Mûvelõdési Kör. Elnöke, Csány István azt állítja: a kör húsz éve, az ország elsõ civil szervezeteként alakult meg, és jelenleg 201 tagot számlál. Mivel az Olvasói és Mûvelõdési Körök Országos Szövetségéhez tartoznak, a szeptember eleji találkozón nemcsak a jubileumról, hanem a közmûvelõdés holnapjáról is szó esik majd.

Sokan látogatják a szobrot, hiszen egyre többen értesülnek róla, hogy a Gerenday Antal és fia, Béla által készített alkotás a világ elsõ köztéri Kossuth-szobra. Felállítását egy református lelkész, Szokó István kezdeményezte. A tiszteletes Fábián József tanítónak is elõadta ötletét, így lett belõle községi akarat. Készült egy alapító okirat is, amelyet többek között aláírt a község akkori bírája, helyettes jegyzõje és gondnoka is. Ennek birtokában keresték fel a fõvárosi mûszobrászokat, s rendelték meg az emlékszobrot.
Talapzatában találtak egy iratot. Ebben olvashatjuk:

"Késõbbi idõnek gyermekei, Kedves Véreink! Bármikor jusson kezetekhez e ránk szent emlékû emlékirat, tudjátok meg, hogy ezen emléket a hála és kegyelet emelte pedig . . . Ti érettetek is, hogy példát adjon és tanítson a szabadság- és hazaszeretetre."

Matyikó Sebestyén József helytörténész, a siófoki, Kálmán Imre Múzeum igazgatója úgy véli: a szobor nemcsak Kossuth Lajos arcvonásait örökíti meg, hanem valamit azon túl is. Ragaszkodást a nemzeti függetlenséghez, saját életünk berendezéséhez, a nemzet gazdasági, társadalmi, kulturális felemelkedéséhez.

Polgári és emberi jogok ezek. Általános emberi jogok, amelyekért a sajátosan magyar, akkor aktuális - és azóta is, sajnos, sokszor aktuálissá lett -, érzések, problémák mellett Kossuth annak idején harcba vitte az országot.

Lõrincz Sándor