Az 1506-91 közé keltezhetõ magyar, osztrák, brandenburgi és lengyel pénzérméket a kincsekkel együtt a 15 éves nagy háború kezdete táján rejthették el, amikor a török és tatár csapatok több ízben is feldúlták a vidéket.
A kincslelet legszebb darabjait, az ún. sárkányos és az áttört szõlõfürt motívumot mintázó díszek adják, jelezve, hogy a szõlõmûvelés az egyik legrégebbi, kedvelt foglalkozása volt az itteni embereknek. Erre vonatkozik, az 1299-bõl származó adat, amely a Szabadiból való Fornas és fia szõlõmûvesekrõl tesz említést.
Az elõkerült két pecsétgyûrû egyikén a fiókáit "önnön vérével" tápláló pelikán látható, két oldalt az FP monogrammal, amely az egykori elrejtõ, a kisnemesi származású szabadi birtokos nevére utal. A finom mívû, díszes, motívumokkal ellátott darabokat, különösen a sárkányos típusokat egy magasabb képzettségû. nagyobb tudású XVI. századi ötvösmester készíthette. Az értékes és egyedülálló kincslelet jelenleg is folyó tudományos vizsgálata még új és érdekes kutatási eredményeket hozhat.